Az élet szép!
Olyan könnyed légies ez a kijelentés, de hányan is gondoljuk tényleg így, megsúgom, hogy nagyon kevesen, ami nagyon elkeserítő.
De miért bosszankodunk, gyűlölködünk, utálatoskodunk, mikor utána úgy sem érezzük jól magunkat! Hát nem sokkal jobb rámosolyogni az emberekre, akik visszamosolyognak.
Mostanában azt tapasztalom, hogy az emberek előbb látják meg a negatív dolgokat mint a jót, ez valószínűleg régen is így volt, csak én mostanában lettem erre figyelmes. Szomorúvá tesz mikor azt látom, hogy a metró aluljáróban elesik egy ember és senki nem megy oda segíteni neki, sőt elméleteket gyártanak hogy biztosan részeg, de segíteni senki nem segít. Talán könnyebb így élni? Nem törődni semmivel? Hiszen ez még pénzbe sem kerül, a segítség nyújtás, a köszönés egy mosoly.
De nem engedem, hogy ezek elszomorítsanak, hiszen a világot nem tudom megváltani, de a környezetemen és legfőképp magamon tudok változtatni!
Tudatosan építem fel minden napom, és minden erőmmel boldog leszek!! Azt gondolom, hogy ha hangosan kimondjuk azt, hogy sokkal boldogabb életem lesz ha optimistán állok a dolgokhoz, előbb megvalósul, mert itt jön a vonzás törvénye a képbe, hiszen ha úgy állunk a dologhoz,: hogy ma a postán nem lesznek sokan és hamar hazaérek, mintsem úgy hogy ááá biztosan sokan lesznek várhatok sokáig, sokkal pozitívabb, így a várakozás is kellemesebb lesz.
Szóval száz szónak is egy vége az élet szép, csak tudni kell élni! Legyünk kedvesek egymáshoz, nem tudhatjuk ki milyen terhet hordoz!
Üdv
Gabyk
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: